Sokan vannak, akik érdeklődnek az elektródás hegesztés és ennek alapjai iránt, hiszen az eljárás sok helyzetben nagyon hasznosnak bizonyul. Cikkünk tehát most elsősorban a barkácsolás szerelmeseinek szól, célunk, hogy jobban megismerjék ezt a hegesztési formát, így már minden bizonnyal sikerül megérteniük, hogy mi miért történik a hegesztés ideje alatt.
Ez történik a bevontelektródás hegesztő használata közben…
A bevontelektródás ívhegesztéshez valamilyen áramforrás szükséges, ami az energiát biztosítja. Ez lehet akár egyenirányító, generátor vagy transzformátor. A hegesztés egyaránt véghez vihető váltóárammal, illetve egyenárammal. Az egyenáramú esetében az áramforrás pozitív és negatív pólusához is csatlakozhat az elektróda, a hegesztőív égése pedig a munkadarab és a bevont elektróda között történik. Ilyenkor a hegesztendő alapanyagok megömlesztésre kerülnek és közben az elektróda is leolvad. A hegvarrat az elektródáról leváló fémcseppekből tevődik össze, ami rövid idő alatt megdermed.
Üresjárati feszültség mérését figyelhetjük meg azon pólusok között, amelyek a bekapcsolt hegesztő-áramforráshoz tartoznak. Amikor az elektróda és a munkadarab érintkezik, az ív begyújtására kerül sor. Amikor nagyobbá válik az üresjárati feszültség, akkor az ívgyújtás sokkal könnyebben történik. Jó tudni, hogy az ívgyújtás több fázisból áll, egészen pontosan kettőből.
Az elsődleges ívgyújtásról azt kell tudni, hogy rövidzárás útján megy végbe a hideg munkadarabon, a másodlagos ívgyújtás pedig lényegében az ívkeltés, ahol az ívgyújtás az izzó anyagon van elvégezve. Az elektródás hegesztést számos területen alkalmazzák, például a lemezmegmunkálás területén is, ahol a folyamatok bonyolultak és részletesen ki vannak dolgozva.
