Fontos, hogy megfelelően használjuk otthoni eszközeinket és ez az állítás a forrasztásra is érvényes. A forrasztás nem más, mint két fém összekötése, úgy, hogy közben nem olvad meg az alapanyag. Az összekötéshez forraszanyagot használunk, amiről majd a későbbiekben esik szó. Ennek a technikának a nagy előnye, hogy nem változik meg az alkatrészek alakja. Ebben a kis írásban leírom, hogy, hogyan érdemes forrasztani, illetve tippeket, és érdekes információkat is megosztok.

Érdekes információk a forrasztásról és eszközeiről

A forrasztást szakértők szerint már 5000 éve is alkalmazták Mezopotámiában elsődlegesen fegyverek és ékszerek készítéséhez. Ez alatt a rengeteg év alatt folyamatosan fejlődött a technika, és szerencsére ma már sokkal egyszerűbb dolgunk van, ha forrasztani szeretnénk.

A forrasztást sok helyen alkalmazzák, ebből a legelterjedtebbek az elektronika és a fémipar.  Az elektronikában főleg a nyomtatott áramkörökhöz illesztenek vezetékeket és chipeket. A fémiparban a konzervdobozok illesztéseit oldják meg ezzel a technikával.

Először leírom a forrasztásnál alkalmazott eszközöket, anyagokat és jellemzésüket, majd áttérünk a tényleges forrasztásra.

Forraszanyag

A forraszanyag talán a legfontosabb pontja a forrasztásnak, mivel, ha nem megfelelő anyaggal dolgozunk, akkor lehet, hogy nem is fog működni a nyomtatott áramkörünk, vagy egyszerűen szétesik a konzervdobozunk. Nagyon fontos, hogy a forraszanyag tiszta legyen, ne kerüljön rá nem fémes szerkezet, és alacsonyabb legyen az olvadáspontja, mint az alapanyagnak. Általában két féle forraszt különböztetünk meg, a lágy-és, a keményforraszt. A lágyforraszokhoz tartozik az ón, bizmut, kadmium, cink és ezek ötvözetei. Keményforraszokhoz soroljuk az ezüstöt, aranyat, rezet és ezek ötvözeteit. Ezek a legelterjedtebb forraszanyagok, melyek el tudják látni a rájuk bízott feladatot.

Forrasztópáka

Hogy megolvasszuk a forraszanyagot, és össze tudjuk kötni a két alapanyagunkat, hőforrásra van szükségünk. Jelenleg a legelterjedtebb hőforrás az elektromos forrasztópáka, melynek a fejében elhelyezett ellenállásfűtéssel történik a hevítése. A nem elektromos megoldás pedig egy nyéllel ellátott réztömb, melyet lángon felhevítünk, és így a fejben összegyűlt hővel, meg tudjuk olvasztani a forraszanyagunkat. Ezeket az eszközöket, csak a lágyforrasztásnál lehet alkalmazni, mivel nem elegendő a hőforrás a keményebb forraszanyagok megolvasztásához. Ha mobilisabb megoldást szeretnénk választani, akkor lehetőségünk van még gáz forrasztópáka vásárlására is. Nagy előnye, hogy szabadon mozgatható, nincs hozzákötve semmihez. Általában olyan helyeken használjuk, ahol nem lehetséges az áramhasználat, vagy kevés a hely.

A hegesztésnél alacsonyabb, de a lágyforrasztásnál magasabb hőmérsékletet igényel a keményforraszok megolvasztása, így ezekhez forrasztópisztolyt szoktunk alkalmazni.

Szivacs

Szivacsot is szoktak még alkalmazni a tisztítás végett. A szivaccsal letörölhetjük a pákahegyre ragadt és elégett forraszanyagot. Fontos elem, amely szükséges a minőségi és tiszta forrasztásért.

Forrasztóállomás

Nem írtam még a forrasztóállomásról, amely magába foglalja a forrasztópákát, szivacsot, pákatartót és az állomást is. Az állomással tudjuk szabályozni a pákahegy hőmérsékletét (a hőmérséklet szabályozás nem minden állomásnál lehetséges). Sokkal költséghatékonyabb és egyszerűbb megoldás megvásárolni a komplett forrasztóállomást, mint külön-külön a hozzávalókat.

Hol szerezzük be a forrasztáshoz szükséges eszközöket?

Én a forrasztastechnologia.hu –t javaslom az eszközök beszerzésére, mivel hatalmas kínálat érhető el kedvező áron. Eddig mindig megtaláltam, amit kerestem. Kezdőknek én a Weller forrasztóállomásokat ajánlom, mivel megbízhatók, gyorsan melegednek és minden megvan rajtuk ami egy kezdőnek kellhet, de akár még tapasztaltabbak is nyugodtan használhatják. Ha már rendelkezünk állomással, és csak egy pákát szeretnénk, akkor pedig a Weller páka az egyik legjobb választás. Megbízható, nem kopik és gyorsan melegszik. További forrasztópáka termékekért kattintson a linkre!

Már csak a forraszanyagot kell megvásárolnunk, ami a mi esetünkben ónból készült huzal lesz. Nyák forrasztáshoz tökéletes.

Miután beszereztük a hozzávalókat, jöhet az izgalmasabb rész, a forrasztás.

Kezdjünk el forrasztani!

A legfontosabb mindig a biztonság, és mivel több, mint 200°C fok lesz a „kezünkben”, a gyúlékony anyagokat, gyermekünket, állatunkat távolabb kell tudnunk. Ha minden veszély elhárult, van áramunk, szeretteink biztonságos távolban, akkor kezdhetjük is.

Először is kapcsoljuk be a forrasztóállomást és várjuk meg, amíg felmelegszik a pákahegy. Egyes típusú forrasztóállomásoknál kijelző mutatja a hőmérsékletet, ha nem ilyen szerkezetünk van, akkor érintsük hozzá a forraszanyagunkat a pákahegyhez, és ha az azonnal megolvad, akkor a hőmérséklet is megfelelő. Ha koszos lenne a hegy, akkor tisztítsuk meg a szivaccsal. Mivel minden elő van készítve, a hőmérséklet megfelelő, a pákahegy tiszta, a forraszanyag (esetünkben ón) a kezünkben, a nyomtatott áramkör az asztalon (jobb esetben egy tartóban) és a rögzítendő chip pedig a nyák megfelelő nyílásaiba helyezve.

Lehet, hogy bonyolultnak tűnik a forrasztás, pedig pofon egyszerű. Csak annyi a dolgunk, hogy először a forrasztópáka végét hozzá érintjük a nyák és a forrasztandó chip találkozásához, majd odaérintjük a forraszanyagunk végét, így megolvasztjuk a forraszanyagot, és miután elhúzzuk a hegyet, az ráfolyik a nyákra, odakötve a chip lábát. Ismételjük meg ugyan ezt a folyamatot, csak most a másik lábon. Készen is vagyunk, most már csak le kell csípnünk a maradék lábat, és folytathatjuk is a forrasztást a többi összetevő odaillesztésével. Ugye, hogy nem is volt olyan nehéz?

Remélem tudtam segíteni Önnek, ezzel a kis írással, és könnyebbé tenni (vagy egyszerűbbé tenni az indulást), ezt a hihetetlenül élvezetes, izgalmas és hasznos hobbit (ha jól csináljuk, akár munkát is).

Előző bejegyzésünkben a Black Friday-ről írtunk!